Kriza János

Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.

székely néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

A neves gyűjtő és nyelvjáráskutató 1811. június 28-án született Nagyajtán. Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte, a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron majd 1829-től Kolozsváron járta. Ugyanott végezte 1833-ban a bölcseletet és teológiát. 1833–35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta. Megtanult németül, angolul és franciául, buzgó munkása volt az 1830-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihállyal megindítója a Kis Kör Viola, később Remény című folyóiratának.

Kriza János már kisdiák korában írogatott magyar és latin nyelvű verseket, kolozsvári kollégiumi éveiben az önképzőkör egyik vezetője volt. Friss népies hangú költeményei a Reményben, az Atheneumban, a Nemzeti Társalkodóban, a Vasárnapi Újságban, de külön kötetben is megjelentek. 1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték és Berlinben főleg bölcseleti, s hitoktatói tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért; azonban máj- és lépbetegsége miatt, csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalta el papi hivatalát, az 1840. évi bölöni zsinaton szentelték fel. Az 1840-es évektől munkatársai bevonásával fáradhatatlanul gyűjteni kezdte a székelyföldi népköltészet termékeit. Két év múlva felhívást bocsátott közre a „Vadrózsák” című kötet megjelenését célzó előfizetésekre. A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta.

A forradalom és szabadságharc, majd az azt követő Bach-korszak késleltette a gyűjtemény első kötetének kiadását, amely csak 1863-ban hagyta el a nyomdát. Megjelenését elsősorban gróf Mikó Imre anyagi támogatásának és Gyulai Pál szerkesztői közreműködésének köszönhette. A kötet népszerűségére jellemző, hogy napjainkig több kiadást ért meg és anyagából számos antológia összeállítója merít.

A tordai unitárius zsinaton 1861. július 1-jén püspöknek választották. Kriza püspökként megerősítette egyházának autonómiáját, az angol-amerikai testvéri kapcsolatok kiépítésén fáradozott, ugyanakkor a magyar társadalom sorskérdései is foglalkoztatták, melyeket elsősorban a népsors szemszögéből nézett. Egyházi beszédei a keresztény erkölcsről, gyakorlati életről, a tudomány és társadalom kérdéseiről szóltak. Vallotta, hogy a lelkésznek kötelessége, hogy írásaiban, prédikációiban az észnek erőt kezdeményezőkészséget, a léleknek pedig Isten békéjét adja, nyugalmat teremtsen.

A Kisfaludy Társaságnak 1863-ban rendes tagja lett. A gyűjteménye második kötetét anyagiak híján nem jelentethette meg, így annak kéziratát a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel. Az Akadémia vállalta a kézirat kiadását és felkérte Krizát a szerkesztésre, aki alig fogott hozzá a munkához, tüdőgyulladást kapott és 1875. március 26-án hirtelen elhunyt. Kolozsváron a Házsongárdi temetőbe helyezték örök nyugalomba.

Művei

• Erőhatósság a keresztény vallástanító főtulajdona. Zsinati beszéd, melyet az unitáriusoknak a nemes Sepsi- és Miklósvárszéki egyházvidékben Bölönben összesereglett zsinati közgyűlése előtt tartott 1840. augusztus 28-án a papi kerületek megvizsgálására kirendelt akkori elnök … Kolozsvár 1841.

• Ima H.-Szentmárton Gedő József koporsója mellett Kolozsvárott Kolozsvár, 1855. augusztus 30.

• Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. Kolozsvár, 1863. (Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról) A munka gróf Mikó Imre áldozatkészségével jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Ism. Egyet. Philol. Közlönyv XVII. 197., 202. 1., Pester Lloyd 1863. 43. sz., Nyelvtudom. Közlemények V. 475. 1. Angolul a 20 népmese: Henry Jones és Lewis Kropf, Te Volks-Tales of the Magyars. London, 1889.)

• Zsinati beszéd Szént-Gericzén... 1865. U. ott.

• Egyházi beszéd és ima az abrudbányai templom felavatásakor. U. ott, 1865.

• Egyházi beszéd a verespataki templom felavatásakor. U. ott, 1866.

• Zsinati beszéd. Tordán 1868. U. ott.

• Székelyföldi gyűjtés. Magyar népköltési gyűjtemény III. kötet. (Szerkeszti és kiadja Arany László és Gyulai Pál; Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonneműek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób.) Budapest, 1882.

• Kriza költeményei. Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy Társaság. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXVIII., M. Szemle 8. sz., Vasárnapi Ujság 6. sz., Élet 556. 1., Kisfaludy Társaság évlapjai XXVIII.)

• A keresztény vallás elemei kérdésekben és feleletekben. Kolozsvár, 1891. (5. kiadás.)